Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérjük regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!


A barnamoszatok telepes teste gyökér-, szár- és levélszerű részekre tagolódik

A barnamoszatok telepes teste gyökér-, szár- és levélszerű részekre tagolódik

A parton és a partközelben
A kedvező életfeltételek miatt a sekély tengerek élővilága rendkívül változatos. A szárazföldről érkező folyók sok tápanyagot szállítanak ide, a napfény a tengerfenékig hatol. A gazdag növényvilág bőséges táplálékot és búvóhelyet kínál az állatoknak. A víz szüntelen mozgásban van. Az élőlények aszerint rendeződnek, milyen mértékben viselik el, hogy szárazra kerüljenek.
A barnamoszatok mely jellegzetes részét ismered fel a képen?

A barnamoszatok mely jellegzetes részét ismered fel a képen?

„Moszaterdők” a tengerekben
A vízzel borított sziklás partokon és a nyílt vizekben egyaránt élnek a barnamoszatok*. A mérsékelt övi és a hideg tengerekben gyakran erdőszerű állományt alkotnak. Változatos formájú, telepes testükön gyakran gyökér-, szár- és levélszerű részeket különítünk el. Közöttük találjuk a Föld legnagyobb élőlényeként ismert óriás barnamoszatot, amelynek hosszúsága elérheti a 300–400 métert is. Testét számtalan levegővel telt hólyag emeli a víz színére.
A tenger életközösségében és az emberek életében egyaránt fontos szerepet töltenek be. Élőhelyükön táplálékot és búvóhelyet biztosítanak az állatoknak. A tengerparti népek trágyaként és takarmányként hasznosítják a barnamoszatok viharos szélben szétszaggatott, partra vetett tömegeit.
Mosdószivacs. Honnan kapta az élőlény a nevét?

Mosdószivacs.
Honnan kapta az élőlény a nevét?

Élet a köveken
A sziklás partokon élő állatokat is próbára teszi a szakadatlan hul lámverés. Egy részük kövek alatt, repedésekben talál menedéket, mások szorosan rögzülnek az aljzathoz.
A sziklás aljzathoz tapadva változatos alakú és színű szivacsok* élnek. Közülük a mosdószivacs a legismertebb. Főként a meleg tengerek 10–100 méteres mélységeiben találunk rájuk. Barna színű állattelepét* sok-sok egyed alkotja. Nagysága néhány cm-től 1–2 m-ig is terjedhet.
A szivacs testfelépítése. Ismertesd az ábra alapján a szivacsok táplálkozását!

A szivacs testfelépítése.
Ismertesd az ábra alapján a szivacsok táplálkozását!

Testüket szarufonalak szilárdítják. Szervezetükben szüntelenül áramlik a víz. Az egyedek testfelületének apró nyílásain – a likacsokon* – keresztül a víz a szivacsfal kamráiba* jut.
Itt találjuk a galléros ostoros sejteket*, melyek felveszik a táplálékul szolgáló parányi élőlényeket és szerves törmelékeket. A salakanyag a vízzel együtt az űrbélen át a kivezető nyíláson* távozik. Szaporodásuk során a keletkezett utódok többnyire összeköttetésben maradnak az anyaállat testével és egymással. A kivezető nyílások száma elárulja a szivacstelepet alkotó egyedek számát.
Elhalt telepeit régóta használják mosdásra, tisztogatásra. Helyenként túlzott mértékű gyűjtése veszélyezteti a faj fennmaradását.
Miről ismerhető fel az ezüstsirály?

Miről ismerhető fel az ezüstsirály?

Tengerparti madarak
A tengerparti sziklaszirteken milliószám gyűlnek össze a madarak. A sirályok általában a csúcsot választják, míg a kárókatonák inkább a sziklák tövében tanyáznak. A közönséges kárókatona fekete színű, lúd nagyságú madár. Az ezüstsirály feleakkora, tollruhája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete.
A két madár szervezeti felépítése és életmódja sok hasonlóságot mutat. Nagy szárnyaikkal kitűnően repülnek, úszólábaikkal jól úsznak.
Kárókatona (más néven kormorán)

Kárókatona (más néven kormorán)

Leginkább halakkal táplálkoznak, s azokat kampós végű csőrükkel ragadják meg. Míg az ezüstsirály zuhanórepüléssel kapja ki a halat a vízből, addig a kárókatona a víz alá bukik táplálékáért. Merüléskor szárnyát a testéhez szorítja, lábával erőteljesen csapkod, miközben farkával kormányoz. Zsákmányát a víz fölött fogyasztja el. A halászat végeztével gyakran látni, amint kiterjesztett szárnyakkal gubbaszt, szárítgatja átnedvesedett tollait.
Az ezüstsirály és a kárókatona egyaránt telepekben költ. Hevenyészett fészkeikben többnyire 3 tojást láthatunk. A fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz.
Egyes korallokból ékszereket, másokból dísztárgyakat készítenek. A kíméletlen pusztítás miatt néhány fajuk már csak szórványosan fordul elő a Földközi-tengerben

Egyes korallokból ékszereket, másokból dísztárgyakat készítenek. A kíméletlen pusztítás miatt néhány fajuk már csak szórványosan fordul elő a Földközi-tengerben

Nemcsak a tengerpartokon találkozhatunk velük, hanem a szárazföld belsejében is. A közönséges kárókatona tavasztól őszig hazánk mocsaras területein, ártéri erdőiben is fészkel. Az ezüstsirály kisebb-nagyobb számban Magyarországon is előfordul. A szántóföldeken elhullott magvakat, a városokban szeméttelepeken hulladékot fogyaszt.
A turizmus veszélyei
A tengerpartok élővilágát, természeti szépségeit nagyban fenyegeti a turisták áradata. A nyári hónapokban a tengerpartok lakossága megsokszorozódik. Mindez nagyobb környezeti terhelést, több szennyezőanyagot jelent.
Jacques-Yves Cousteau (1910–1997) életét a tenger kutatásának szentelte. Keress információkat róla az interneten!

Jacques-Yves Cousteau (1910–1997) életét a tenger kutatásának szentelte.
Keress információkat róla az interneten!

Komoly veszélyt jelent a védett növény- és állatfajok gyűjtése is. Ez a gyűjtőszenvedély nagyban hozzájárult egy-egy élőlény megritkulásához, kipusztulásához.
Ahhoz, hogy a környezeti károk csökkenthetők legyenek, a turisták számának korlátozásán túl rendkívül fontos a felvilágosító munka, mellyel az ember környezetre veszélyes szokásait próbálják megváltoztatni. Legtömörebben az alábbi kérés fejezi ki, hogyan kell viselkednünk a természetben:
„Kérlek:
ne vigyél el semmit, csak a fotóidat,
ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat,
ne ölj meg semmit, csak az idődet!”
  ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
Sziklákon, cölöpökön, kikötők falán tömegesen fordul elő a Földközi-tengeren az ehető kékkagyló. Húsa Dél- és Nyugat-Európában kedvelt csemege

Sziklákon, cölöpökön, kikötők falán tömegesen fordul elő a Földközi-tengeren az ehető kékkagyló. Húsa Dél- és Nyugat-Európában kedvelt csemege

1.
Ismertesd a mosdószivacs testfelépítését!
2.
Hogyan táplálkozik a mosdószivacs?
3.
Miről ismerhető fel a kárókatona és az ezüstsirály?
4.
Melyek a két madár szervezeti felépítésének különbségei?
5.
Milyen veszélyeket jelent a tenger élővilágára a turizmus? Mit tehetsz a tengeri élővilág védelméért?
  GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1.
Miért előnyös a tenger állandó hullámzása a tengerparton helyhez kötötten élő állatok számára?
  KISÉRLETEZZ! VIZSGÁLÓDJ!
1.
Készíts kiállítást! Mutasd be a tenger élővilágának veszélyeztetettségét!