Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérjük regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!


Az első Föld körüli pályára állított űreszköz a szovjet Szputnyik volt. Nézz utána, mi a nevének a jelentése!

Az első Föld körüli pályára állított űreszköz a szovjet Szputnyik volt. Nézz utána, mi a nevének a jelentése!

A világűr kutatásának hőskora
Az embereket ősidők óta foglalkoztatta a csillagok titokzatos világa. Már az ókor egyik leghíresebb gondolkodója, a görög Szókratész is megfogalmazta: „Az ember csak úgy értheti meg azt a világot, amelyben él, ha felemelkedik a földről a légkörön túlra.”
1927-ben az űrutazás hívei egyesületet hoztak létre Németországban. Kísérleteikre felfigyelt a német hadsereg is, és 1936-ban kutatóbázist rendeztek be számukra. 1942-ben az egyik általuk kilőtt rakéta 90 km-es magasságba emelkedett, kijutva ezzel a világűrbe. A kísérletek további célja azonban már nem a világűr kutatása, hanem a haditechnika fejlesztése volt. A V2 (fau-2) rakéták azonban nem hozták meg Hitler számára az átütő sikert. A német űrkutatás korszaka a háborús vereség után jó időre le is zárult.
A stafétabotot ekkor az amerikaiak vették át, akik a németek eredményeit felhasználva 329 km-es magasságba juttattak egy rakétát, amely azonban visszazuhant a Földre. Az amerikai kutatások egyik vezetője a magyar Kármán Tódor, a másik pedig a német kísérleteket már 1936 óta irányító Wernher von Braun (verner fon braun) volt.
A szputnyik és Lajka kutya utazása
Az első jelentős sikereket azonban a szovjetek érték el. Tudósaik ugyancsak a német tapasztalatokból kiindulva kezdték fejleszteni saját rakétáikat. 1957 októberében az egyik szovjet rakéta 900 km-es magasságba juttatott fel egy mesterséges holdat, az 58 cm átmérőjű Szputnyik-1-et. A legnagyobb sikert azonban az jelentette, hogy a műhold elérte a másodpercenkénti 8 km-es sebességet. Így már nem zuhant vissza, hanem Föld körüli pályára állt, és tartósan keringett bolygónk körül.
Egy hónappal később a szovjetek fellőtték a második műholdjukat is. Benne Lajkát, egy élő kutyát is a világűrbe juttattak. Mivel a műhold visszatérése még nem volt megoldott, az állat elpusztult. Bebizonyosodott azonban, hogy a világűrbe jutás és a súlytalanság állapota rövid távon nem gyakorol káros hatást az élőlények szervezetére.
Az esemény után egyértelművé vált: a Szovjetunió nemcsak az űrkutatásban, de a fegyverkezés terén is határozott előnybe került az USA-hoz képest. A rakéták ugyanis nemcsak a világűrbe, de egy másik kontinensre is eljuthattak, és atomfegyvereket is szállíthattak. Ez Amerikában pánikot váltott ki.
Ennek hatására az USA űrprogramja is felgyorsult. 1958-ban már ők is több műholdat eljuttattak az űrbe, sőt egyik rakétájuk 113 ezer km távolságba került a Földtől (ez a Hold–Föld távolság egyharmada). Hamarosan már tucatjával keringtek a Föld körül a meteorológiai, távközlési és katonai célú műholdak.
Német V2 rakéta. Kísérleteik során elsőként a németek juttattak rakétát a világűrbe
Szovjet „űrkutyák”. Lajka utazása után a szovjetek hamarosan már élve vissza tudták hozni az „űrutazókat” a földre. Az egyik sikeresen visszatért kutya kölykeiből az amerikai elnöknek is küldtek egyet ajándékba
Német V2 rakéta. Kísérleteik során elsőként a németek juttattak rakétát a világűrbeSzovjet „űrkutyák”. Lajka utazása után a szovjetek hamarosan már élve vissza tudták hozni az „űrutazókat” a földre. Az egyik sikeresen visszatért kutya kölykeiből az amerikai elnöknek is küldtek egyet ajándékba

 

Kutya a (z)űrben
Lajka kutya utazása idején terjedt el Magyarországon a következő vicc:
– Hogyan fogja kibírni szegény Lajka fent az űrben?
– Na hallod, ha a Szovjetunióban kibírta, akkor ott is elboldogul majd!
Amerikai űrhajós a Holdon. Figyeld meg a ruházatát! Vajon miért kell ilyet viselnie? Nézz utána, mit mondott Armstrong a holdralépés alkalmával!

Amerikai űrhajós a Holdon. Figyeld meg a ruházatát! Vajon miért kell ilyet viselnie? Nézz utána, mit mondott Armstrong a holdralépés alkalmával!

Az első ember, aki a világűrben járt: Jurij Gagarin

Az első ember, aki a világűrben járt: Jurij Gagarin

Ember az űrben
1961-ben a szovjetek ismét megelőzték az amerikaiakat: ők küldtek először embert az űrbe. Jurij Gagarin megkerülte a Földet, majd sértetlenül visszatért. Alig három héttel később egy amerikai űrhajós is kijutott a világűrbe. Az év során még egy amerikai és még egy szovjet űrhajós is útra kelt, a Föld megkerülése az USA számára azonban csak a következő évben, a harmadik amerikai űrutazás alkalmával sikerült.
A Szovjetunió érte el az elsőséget az ún. űrséták terén is. Leonov szovjet űrhajós 1965-ben űrruhájában kilépett a kabin zárt teréből az űrbe. Az első női űrhajós, Tyereskova is szovjet volt.
Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan portréja, illetve emlékérem az utazása tiszteletére

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan portréja,
illetve emlékérem az utazása tiszteletére

A Holdra lépés
Az űrkutatás is mindinkább a két szuperhatalom versenyévé vált, ezzel is igazolni akarták a másikkal szembeni fölényüket. A sok kudarc után az új amerikai elnök, Kennedy (kenedi) kiadta a parancsot: bármi áron embert kell küldeni a Holdra. Erőfeszítéseiket ezúttal siker koronázta. 1969-ben két amerikai űrhajós sikeresen leszállt a Holdra. Közülük elsőként Neil Armstrong (níl armsztrong) lépett ki a Hold felszínére. 1972-ig még öt amerikai űrhajó landolt a Holdon űrhajósokkal a fedélzetén. A szovjetek viszont csak robotjárművel szálltak le égi kísérőnk felszínére.
A nagy verseny az enyhülés folyamatával párhuzamosan együttműködéssé alakult át. Ezt jelezte a Szojuz–Apollo-program. Ennek keretében 1975-ben egy amerikai és egy szovjet űrhajó összekapcsolódott az űrben.
Űrbalesetek
A világűr meghódítása persze áldozatokat is követelt. Az első halálos balesetekre 1967-ben került sor. Az amerikaiak egyik indítási tesztje során tűz ütött ki, amely három űrhajós halálát okozta. Három hónappal később már az első valódi űrbaleset is bekövetkezett: az egyik szovjet űrhajó leszállása során a fékezőernyő nem nyílt ki. Az űrhajó a földbe csapódott, egyetlen utasa azonnal életét vesztette.
1971-ben egy másik visszatérő szovjet űrhajó három utasa halt meg, kabinjukból ugyanis kiszökött az oxigén.