Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérjük regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!


Ez a fejezet újabb izgalmakat tartogat. A főhősök kalandos útra indulnak, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Eljutnak a nyüzsgő Konstantinápolyba, így megismerjük a korabeli török világot is. Közben újabb fordulat történik a fiatal szerelmesek sorsában is.
Vitassátok meg, miért érdekes távoli tájakra utazni!
1.
Kikkel és milyen körülmények között találkozunk a Berettyó partján?
2.
Jellemezd a Héttoronyban raboskodó emberek életét, mindennapjait!
3.
Hasonlítsd össze Török Bálint megszöktetésének kísérletét egy általad ismert film szökési jelenetével! Milyen hasonlóságokat és különbségeket találsz?
4.
Hogyan mutatja be a lakodalmas készülődést, sütést-főzést Gárdonyi? Hasonlítsd össze Arany János Toldijának második énekével!
5.
Miért érezzük Cecey viselkedését igazságtalannak Gergellyel szemben?
„Vajon milyen arccal néznél a jövendő tükörébe, ha most előtted föllebbentené valami égi kéz, s te látnád magadat rabbilincsben, éppen ezen a helyen; s látnád a török hóhért, amint azon a rozsdás lámpavason neked bokrozza a kötelet!” – olvashatjuk az Egri csillagokban a Gergely sorsára vonatkozó utalást.
Horváth Viktor Török tükör című regénye egy török fiú, Ísza szemszögéből mutatja be a 16. századi Magyarországot. Mit mond Gergely az alábbi részletben az Egri csillagokban leírt szöktetési kísérletről?
Gergellyel még egyszer találkoztam. Isztambulba mentem érte, hogy megmentsem az életét. A Héttoronyban várta a sorsát. A kertben vezettek hozzá. Megöleltük egymást.
– Miféle kujonfajzatok fogtak meg, Gergely bátyám?
– A füleki aga martaloszai Csincsénél. Lest vetettem, de ők előbb vetettek lest nekem. Olyan voltam, mint a szúnyog, amikor el akarja fogni a pókot.
176.1-2. kép Az isztambuli Héttorony régen (balra) és ma. Nézz utána, kik raboskodtak még a magyarok közül a Héttoronyban!
176.1-2. kép Az isztambuli Héttorony régen (balra) és ma. Nézz utána, kik raboskodtak még a magyarok közül a Héttoronyban!

176.1-2. képAz isztambuli Héttorony régen (balra) és ma. Nézz utána, kik raboskodtak még a magyarok közül a Héttoronyban!

177.1. kép Beer: Tánc a cigánytáborban. Nézz utána, mi a szerepe a táncnak az egyes népek, népcsoportok életében!

177.1. képBeer: Tánc a cigánytáborban. Nézz utána, mi a szerepe a táncnak az egyes népek, népcsoportok életében!

– Gergely, holnap fogad engem Ahmed pasa a szerájban. Kiváltalak tőle. Hoztam pénzt. Sok pénzt. [...]
– Nem pénzt akar az Ahmed pasa, Ísza, van annak pénze. Engem akar a bolond. Eger miatt. Nem fog engedni.
Akkor még mindenféle másról beszéltünk, arról, hogy négy esztendeje ugyanitt halt meg az öreg Török Bálint; én megkérdeztem, hogy valóban járt-e már ő korábban itt a Héttoronynál a Török Bálint fiával, a Jánossal, hogy megszöktessék az öreget, csak nem sikerült, mert a börtönparancsnok nem hagyta magát megvesztegetni, de ezen Gergely nevetett, hogy badarság, soha nem akart ő megszöktetni senkit, alighanem a börtönparancsnok, a Veli bég találta ki az egészet, hogy mutassa a szultánnak, milyen hűségesen őrzi a rabját.
– Gergely! Mi lenne, ha Veli béget én vesztegetném meg?
– Semmi nem lenne. Eltenné a pénzedet. De nem hagyná, hogy engem innen elvigyél, mert akkor mázullá lenne és kegyvesztett földönfutóvá.
Híres szökések, szöktetések
Török Bálintot a Héttoronyból próbálják megszöktetni Gergelyék. A veszélyes vállalkozás azonban nem jár sikerrel. A rabságból való szabadulásnak ez a módja gyakori a történelemben is.
Ilyen például II. Rákóczi Ferenc szökése, amely az írók fantáziáját is megmozgatta. Rákóczit a Habsburgok Bécsújhely várába zárták. Feleségével azonban sikerült megnyerniük a börtönparancsnok, Lehman [léman] kapitány segítségét. Rákóczit krumpliszsákba bújtatva vitték ki a várból. Lovat is kapott, ám nem ismerte a várost, ezért eltévedt, s hosszú bolyongás után visszatért a várbörtönhöz. Szerencséjére találkozott a kapitány öccsével, aki megmutatta neki a menekülés útját. Így jutott el hosszú, kalandos úton Lengyelországba, ahonnan két évvel később visszatért Magyarországra, hogy a felkelők élére álljon.
Ismerünk azonban olyan magyar történelmi személyt is, akinek sikerült megszöknie a Héttoronyból. Nyáry Lőrinc Szolnok várának kapitánya volt, 1552-ben esett török fogságba. Egyik őre, eredeti nevén Huszár Imre még gyermekkorában került Isztambulba, ahol áttért a muzulmán hitre. Huszár csellel kiszabadította fogságából Nyáry Lőrincet, és együtt tértek haza Magyarországra.
Híres szökések azonban nemcsak a valóságban, hanem az irodalmi művekben is gyakran előfordulnak. A francia író, Dumas [dümá] főhőse a tenger által körülvett sziklabörtönből, If várából menekül meg. Halott rabtársa helyett magát varrja be a zsákba, s őt dobják a tengerbe. Később megtalálja azokat a kincseket, melyekről rabtársa beszélt, és Monte Christo grófja néven tér vissza Franciaországba, hogy bosszút álljon azokon, akik miatt ártatlanul börtönbe került.
Tudod-e?
Gárdonyitól származik a következő híres mondás: „A könyvekre kiadott pénz – kidobott pénz. Akár a vetőmag.” Értelmezd a gondolatot!
178.1. kép A török birodalom fővárosa, Konstantinápoly egy korabeli metszeten. Milyen számukra ismeretlen dolgokkal találkoznak Konstantinápolyban a magyarok?

178.1. képA török birodalom fővárosa, Konstantinápoly egy korabeli metszeten. Milyen számukra ismeretlen dolgokkal találkoznak Konstantinápolyban a magyarok?

178.2. kép A budai Rudas fürdő belseje. Ezt a fürdőt is a törökök építették. Sorolj fel néhány általad ismert hazai fürdőhelyet!

178.2. képA budai Rudas fürdő belseje. Ezt a fürdőt is a törökök építették. Sorolj fel néhány általad ismert hazai fürdőhelyet!

A török fürdő
A középkori Európában figyelmet fordítottak a test ápolására, tisztán tartására. Ezzel szemben a muzulmán vallású területeken, így a törököknél is virágzott a fürdőkultúra. Az iszlám szerint ugyanis az embernek kötelessége óvnia, ápolnia saját testét.
A tisztálkodásnak fontos helyszínei voltak a közfürdők. Itt különböző hőfokú medencék, szökőkutak, gőzfürdők álltak a vendégek rendelkezésére. A fürdőkben élénk társadalmi élet folyt, az ide látogatók megbeszélték egymással ügyes-bajos dolgaikat, tárgyalásokat folytattak, üzleteket kötöttek. Természetesen a férfiak és a nők nem egyszerre, hanem külön időpontokban láto­gat­ták ezeket az intézményeket. Magyarországon is számos fürdő őrzi a török hódoltság emlékét. Közülük néhány még ma is üzemel. Az alábbi korabeli beszámoló a török fürdőket mutatják be.
Az Úrnak 1591. esztendejében [...] Megtekintettük a törökök szép, meleg vizű fürdőit, s bennük meg is tisztálkodtunk, lévén hogy hajóink közelében voltak. Ezek igencsak nagyszerű, élve­zetes fürdők, olyan forrók, hogy természetes forrásból eredő vizükben hosszasan tartózkodni alig lehet. Mondják, igen egész­ségesek, és maguktól melegek, s hogy bizonyos hőforrásokból törnek fel, s folynak a medencékbe. A törökök patyolattisztán tartják őket, s bárki fürdőző szerény fizetségért különféle szolgálatokat vehet bennük igénybe a maga kényelmére. A fürdő előtt nagy csarnok van körös-körül széles lócákkal, ott lehet letelepedni, és a ruhákat is ott hagyhatni. Ennek a csarnoknak a közepén széles márvány díszkút áll, s ebből a csarnokból jut az ember a valódi fürdőbe, mely inkább hasonlít holmi kerek kápolnához, mint fürdőhöz, kívülről ólomlemezekkel, belülről pedig, a falak és a padlózat egyaránt, különböző színű márvánnyal van borítva. Maga a medence olyan, akár egy márványkatlan, kerülete 43 lépés, s benne a víz olyan mély, hogy egy közepesen megtermett embernek álláig ér. Ha az ember nem akar ilyen mély vízben állni, van ott három lábpárnához hasonló kicsiny márványpad, úgyhogy az egyiken ülve hónaljig, a másikon csípőig, a harmadikon lábikráig éri a víz. Ha pedig valaki úszni és mindenféle vízi mulatságokat űzni kíván, akkor is elégséges tér áll rendelkezésére.
(Mitrovicei Vratislav Vencel viszontagságai – Nagy Judit fordítása)